K  I  Á  L  T  V  Á  N  Y

А MAGYAR FÖLDÉRT

Mit kíván az országtól a MAGYAR FÖLDÉRT kiáltvány?

 

1./ Magyar nemzeti agrárstratégia megteremtését az összes mezőgazdasági szervezet bevonásával, mivel a magyar mezőgazdaság minden itt élő emberé, ezért nem sajátítható ki senki által.

 

2./ A magyar agrárstratégiának megfelelő jogrend kialakítása.

 

3./ Esélyegyenlőség megteremtése az agrárstratégiával a mezőgazdaságban dolgozni kívánó magánszemélyek, társulások, vállalatok, egyéb intézmények részére.

 

4./ a kívánt agrárstratégia kialakításához szervesen kapcsolódó jogi szabályozás, amely

• az Európai csatlakozástól számított 20 éven belül nem engedi a magyar termőföld nem magyar kézbe kerülését, ennek elteltét követően
• a termőföld jutás feltételeként 15 év helybennlakást és adófizetéssel párosuló gazdálkodást jelöl meg,
• Kvótarendszert, állit fel.

 

5./ Társadalmi szervezetek ellenőrzési, véleményezési, javaslattételi jogkörének törvényi szintű elismerése, az álláspontjuk szakmai szintű mérlegelését követő szankciók alkalmazása.

6./ a privatizáció folytán láthatóan felmerült problémák rendezése (pl. zsebszerződések), parlamenti és jogi úton.

 

7./ a zöldség, gyümölcs, és virágtermesztés, valamint a racionalizált és specifikus állattartás, (biotechnológiai) támogatása

Őshonos fajták támogatása, törzs- és génállományuk kialakítása, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben.

8./ a horizontális és a vertikális mezőgazdaság prioritásának elismerése és gyakorlata a nemzeti gazdasági stratégiában.

 

9./ Az agrár-stratégia megvalósításához elengedhetetlen szükséges finanszírozási feltételek, az ennek hátterét biztosító bankrendszer kialakítása, működtetése termelés- és értékesítés alapú támogatási rendszer hosszú távú kimunkálása.

10,/ a hatékony gazdálkodást biztosító birtokstruktúra kialakításának ösztönzése elsődlegesen beszerző, termelő, értékesítő típusú, önszervező mezőgazdasági társaságok útján.

11./ Stratégia és jogrendi keretek fejlesztési és ellenőrzési bázisai továbbfejlesztése, illetve újak létrehozása.

 

12./ Szellemi vakság megszüntetése érdekében, mely a magyar földhöz való jó hozzáállást teremti meg, megfelelő ismeretközlő anyagok terjesztése.

Bevezető a Kiáltványi gondolatokhoz

 

Hazánk ismét történelmi döntés előtt áll. Ez az utolsó olyan lehetősége Hazánknak, amikor még önmaga tudja sorsát irányítani, és jövőjét meghatározni. Nem jó döntés esetén csak Hazánk államhatárai maradnak meg, (hisz az egyesült Európában ez alapnorma), de gazdasági rabszolgaságba kerülünk. Gazdasági rabszolgaság egyenlő a nemzeti identitás elvesztésével, akkor pedig nem lehet saját portáról, saját gondolatokról beszélni.

 

Ismét fel kell tenni a kérdést, ahogy az őseink feltették maguknak:

„Rabok legyünk vagy szabadok”

 

Természetesen szabadok, ezt mondja minden ember, de az oda vezető út nem egyformán van értelmezve.

 

Őseinknek egyértelmű volt a szabadság gondolata, Ők bátran lemerték írni:

„Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak”

 

Mi, utódok tényleg leborulunk őseink előtt, mert megérdemlik.

A mi unokáinknak, ha így halad tovább, erre nem lesz lehetőségük. Mi intézzük el azt, hogy rabszolgák legyenek saját hazájukban. A szabadság gondolata, ki mikor szabad ezt kendőzi a jelenlegi politika. A legtöbb ember azt sem tudja mit is akarhat.

 

Valóban ezt akarjuk?

 

Ha igen, akkor jó úton járunk, de azért nem áldott imádság, hanem átok lesz osztályrészünk.

Unokáinknak amúgy sem lesz lehetőségük saját földön leborulni, hiszen addigra a temetők is külföldi kézen lesznek, mert az üzlet az üzlet.

Sorsdöntő, történelmi döntésünk kérdése nem az, hogy belépünk az Európai közösségbe vagy sem. Az Európai közösségbe való belépés tény és nem is lehet vitatéma.

A történelmi kérdés az, hogy hogyan, mikor, milyen feltételrendszerrel lép be az EU- közösségbe Hazánk.

A történelmi tény továbbá az, hogy Hazánk már elég érett-e  arra, hogy az Európai közösségbe  ily körülmények között belépjen. Az érettség nem az EU szemével értendő, hanem a Hazánk szemével.

Előbb, vagy utóbb egyszer egységes lesz Európa, s Hazánk Európa közepén helyezkedik el. Törvényszerűen bele fog tartozni az EU által létrehozott közösségbe és Hazánk bele is akar, tartozni.

Európa jól felfogott érdeke a teljes európai egyesülés, hiszen a nagy világi kihívásokkal szemben csak így tud megfelelően helytállni.

 

Magyarország 1990. óta mondható ismét szabad államnak. Alig több mint 10 év múlt el az óta, amióta is állítólagosan folyamatosan szabadon dönthettünk. Nem dönthettünk szabadon. Állandóan kényszerpályára rakták Hazánkat és mi magunkat is. Ezen időszak alatt a nyugat folyamatos sürgetése és dicsérete mellett a privatizáció leple alatt az ország nagy részét kiárusították. Az ország kiárusítása folyik tovább a napjainkig, teljesen mindegy, hogy éppen melyik párt volt és van a hatalmon, függetlenül attól, hogy a bal, vagy a jobb oldalhoz tartozott vagy tartozik.

Olyan sikeresen csinálták a privatizációt, hogy hazánk nagy részét eladták bagóért. Ezen belül

-          a teljes kereskedelmi bankrendszerünket,

-          az ipar 70-80%-át,

-          a szolgáltató iparág jelentős részét,

-          a mezőgazdasági feldolgozóipar jelentős részét.

Eladták, mondván, hogy Nyugat a privatizációt előírta. Azt azonban nem írták elő, hogy főleg nekik adhatják el. Annak ellenére eladták nekik, mondván, hogy Magyarország nem bírja már tovább a nélkülözést,

-          kell a külföldi tőke,

-          kellenek az eladások, ezáltal külföldi tapasztalt szakemberek jönnek be az országba, kik irányítják a gazdaságot,

-          Magyarország külföldi tőke nélkül életképtelen,

-          Ha nyugatra kerül s tulajdon, nem engedik meg újra a kommunista diktatúrát, mert a nyugat megvédi tulajdonát.

Ide kívánkozik egy ősrégi mese. A ló nagyon félt a farkastól. Elment az emberhez, hogy együtt győzzék le a farkast. Mivel az ember is tartott a farkastól, örömmel beleegyezett. Mondta a lónak: „a te gyorsaságoddal és az én két kezemmel legyőzzük a farkast. Én a hátadra ülök, te utánaszaladsz. Az ember és a ló szövetsége sikerült, a farkast legyőzték. Szólt a ló: „Ember, győztünk! Légy szíves, szállj le a hátamról!” Szólt az ember: „Hogyne! Lovacskám, gyí te!”

 

Még ezernyi hasonló teóriát lehetne leírni, miket a hivatalos vezetés híresztel tettei indoklásául.

A felsorolt teóriákkal szemben az igazság az alábbi!

Mit nem bír már többet ki hazánk lakossága?!

 

Magyarország eddig mindent kibírt és túlélt, s nem azért, mert bárki is segített hazánknak.

Magyarország kibírta Európa közepén a Honfoglalás utáni időszakokat, a tatárjárást, a török megszállást, az örökös német veszélyt, a Habsburg dinasztiát, az első és második világháborút, annak békekötéseit, a több évtizedes kommunizmus megpróbálkozásait. A kommunizmust úgy bírta ki, hogy azt sem tudta, meddig is miképpen lesz tovább. Míg Hazánkban kommunizmus uralkodott, addig nyugat felvirágozott. Ha a nyugat került volna bele ilyen helyzetbe, akkor most fordítva tárgyalnánk. Ezt is meg kell értenie a nyugatnak.

Mit fektettek be idáig a rajtunk segíteni kívánó nyugatinak kikiáltott befektetők?

Azért nyugatinak kikiáltott, mert azok többsége nem az igazi nyugati demokrácia képviselői, nem az igazi hosszú távú gazdasági gondolkodást képviselik, mert főleg nem hosszabb távon befektetőként, hanem az éppen a kommunista elnyomás alól felszabadult, de gazdaságilag és erkölcsileg teljesen legyengült hazánkban rablóként jelentek meg.

-          könnyű préda miatt csak minimális tőke és csak mese volt,

-          főleg a piac megszerzés volt a cél és nem a termelés fejlesztése,

-          csak annyit fektettek be, ami éppen szükséges volt, és annyi profitot vittek ki, ami csak lehetséges volt.

Ezek után miért ne bírna ki Hazánk még egy pár tíz évet a felemelkedéséért? Akkor, amikor most tényleg a saját és unokái jövőjéről van szó!

Magyarország nem nélkülözött többet a kommunista diktatúrában, mint az utóbbi 10-12 évben. Nem ezért kellett megszűnnie a kommunista társadalomnak. Az eleve bukásra volt ítélve. Csak az a baj, hogy a mi életünk nagy részét töltötte ki.

Akik járják az országot és mernek róla beszélni, látják, hogy valóban bajban van a magyar földműves társadalomnak többsége. Lehet, hogy földet kaptak, de már látható, hogy azt nem nekik szánták.

A bejött szakember gárda megtollasodott. Tízszeres fizetést kaptak a hazai elithez képest, csak jövedelemben kiszedték gyakran az egész befektetésüket.

 

-          Csak a gyorsan megtérülő befektetéseket nézték, lásd növényolaj ipar stb.

-          Komoly tőkét fektettek be ostorra, járomra és egyéb irányítást nyújtó felszerelésre, mivel a kocsit, a lovat, a gyárat gyakorlatilag ingyen kapták hozzá.

Ezek idáig sajnos tények.

A befektetőknek nem hazájukról van szó, sem fiai, sem borjai nem vagyunk nekik.

Azonban miért is lenne másként?

A befektetők nem jótékonysági intézmények képviselői. Amit megtehetnek, meg is teszik. Ezért sajnos csak saját magunkat tudjuk elmarasztalni.

Miért kell felemelni a szavunkat az Európai közösségbe való belépés jelenlegi formája ellen?

 

A jelenlegi hivatalos politika megnyilatkozásai egyértelműek, amely független gyakorlatilag a jobb és baloldaltól egyaránt.

Mindent megoldó megváltásként sürgetik az Európai közösségbe való belépést. Belépni minél gyorsabban minden áron.

Nem veszik figyelembe, hogy a vélt és néhány helyen valóban elért eredmény mellett Magyarország egyetlen nemzeti kincse, a termőföld kikerül magyar kézből.

Miért is akarja a jelenlegi hivatalos politika ennyire az idő előtti, bármi áron való belépést?

A magyar politikai elit többsége a szocialista társadalom szülötte, illetve neveltje, ez nem bűn, hanem tény kérdése. Így a rendszert aktívan vagy passzívan az ország lakossága kiszolgálta. A bűn az, amikor 1990 után kommunistázták egymást, főleg azok, akiknek talán még sem kellene. Történelmi hasonlat: Mózes is kiszolgálta az egyiptomi fáraót és mégis ő vezette ki népét Egyiptomból. Hazánknak is jó lenne minél előbb egy hasonló Mózes.

A rendszer lefele menő diktatúrára épült, Magyarország közvetlenül és közvetve a Szovjetuniótól kapta az általános direktívákat.

A szocialista társadalomnak nem az volt a legnagyobb bűne, hogy ideológiával irányította, butította a Nemzetet, annak ellenére, hogy ebben a rendszerben született és nőtt fel az ország többségben most élő lakosságának többsége.

A legnagyobb hiba mégis az volt, hogy hozzányúltak a tulajdonjoghoz. Akarva-akaratlanul az ideológiai alapok a lakósságba ívódtak, ideológiát, legendát minden tettre lehet találni. Ideológiai csapások régebben is voltak, melyet a történelem egalizált. Azonban ezek nem múltak el máról holnapra. Ilyen ideológia hülyítésnek vagyunk most is tanúi.

Többek között itt kiemelve, elvették a földet a magyar embertől.

Úgy nőttek fel generációk, hogy a föld szeretetét, röghöz kötöttségét tűzzel, vassal megpróbálták kiverni a magyarból és ez egy részüknél valóban sikerült.

A jelenlegi elit vezetésnek egy része nincs tisztában tetteivel, azért nem érzi rendkívüli súlyát a döntéseinek, másik része pedig tudni véli, hogy csak ez előnyös, és azért csinálja.

Mindkét elitnek alapjaiban hibás a nézete. A tudni vélő az orránál tovább nem lát. Add oda valakinek a lovat, kocsit, onnan az illető már csak ostort vesz hozzá.

A szocialista társadalom beleszületésről, illetve benne élésről és az attól való megszabadulásról kialakult képzetek kapcsán nem lehet nem észre venni a történelemben lejátszódott hasonlóságokat.

 

A zsidó nép Egyiptomból való menekülése /a szolgaság, a megalázás, a kizsákmányolás előli menekülés során/ 1 éjjel átkelt, több mint kettő millió ember a Vörös tengeren. Egy éjjel megtörtént a megszabadulás. Utána negyven éven keresztül vándoroltak, hogy eljussanak az ígéret földjére. Belőlünk is egy nap alatt lett szocialista államból köztársaság 1990-ben.

Még csak 12 éve menetelünk. Nem vagyunk, még elég éretek az ígéret Földjére. /De ha előtte eladjuk a földjeinket, lehetőségeinket, nincs miért tovább menetelnünk./

Magyarország keresztény állam, a zsidó, görög, római kultúra be és elfogadása mellett.

Mennyiből telne tanulni Mózestól, ki nem sürgette népét, hogy idő előtt érjenek az ígéret földjére. Mózest a mi közös istenünk is irányította, hitvallása mostanság is igaz. A mai gyors vágtázásunk talán Isten ellenes cselekedet is.

Ezt észre kellene venni mindenkinek, a jelenlegi EU közösségnek is, hiszen szintén a keresztény közösséghez tartoznak.

Talán újra kellene gondolni az egészet, több toleranciát és segítséget kellene adni az idősebb

Testvéreknek /EU/ és nem intelmeket és örökös idő előtti feladatokat.

Forduló évként megemlítve 1990-t, hirtelen és váratlanul ölünkbe hullott a szerencse. Igaz tettünk is érte, hogy ez megtörténjen, de a szocializmus és a Szovjetunió tette érte a legtöbbet, mert életképtelenné vált, s volt ereje a Szovjetuniónak lemondania vér és polgárháborúk nélkül keleti csatlós államairól, így Magyarországról is.

Ha tetszik, ha nem, politikai vákuum és egyfajta irányítás nélküliség keletkezett. Politikai pártok alakultak, minden fajta ember felszínre került, természetesen sok köztük a becsületes. Az így kialakult politikai vezetés állt ki a nép elé, s lett megválasztva az ország irányítására. Nem voltak előzmények, nem voltak tradíciók. Nem is lehettek. Minden párt jól, rosszul kialakította maga ideológiáját, melyek a mai napig is változnak, néha gyökeresen, olyan politikai erők kerültek hatalomra, melyek nem voltak, nem lehettek tisztában az egyetemes emberi jogokkal. Hiszen nem éltek benne, nem ivódtak bele a vérükbe.

Társadalmat, kisebb és nagyobb emberi közösségeket érintő, meghatározó és tetteiket befolyásoló jogok ezek:

1./ Élethez való jog,

2./ Szólásszabadság,

3./ Tulajdonhoz való jog,

 

A hatalomra került politikai pártok elkezdték a magyar törvényeket jobbára módosítani a szocialista jogrendből - lelkük rajta, hogy milyen szándékkal. A törvények így

eltérnek az egyetemes emberi jogoktól és a mai napig sem megfelelőek, az emberközpontúság a mai napig várat magára.

Egyszóval, a mai napig nincs megfelelő alaptörvényeink, alkotmányunk még mindig nem végleges, innen nem is lehet jó a felépítmény még akkor sem, ha jó akarattal akarják megoldani, de sajnos ez nem mindig igaz a jóakarat.

A tulajdonjog, a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás nagyban hiányzik belőlük. Internacionalista elemek, melyeket a magyarba belesulykoltak, ínter kozmopolitika elemekké

Próbálják átalakítani.

Tetteik, cselekedeteik irányítási rendszereik egyértelműen szellemi vakságra vetíthető vissza, szellemi vakságból alakult ki a hamis tudatkép. A szellemi vakságnál azt sem mondhatjuk egyértelműen, hogy eleve rosszat akarnak országunknak, a legtöbben, hiszen a szellemi vakság keletkezhet egyéni haszonszerzésből, kimondottan rosszindulatból, de keletkezhet tisztán tudatlanságból, rossz helyzet felismerésből.

Sajnos, a tudatlanság sem megbocsátható, csak az indíték miatt lehet enyhébb a cselekedet.

A politikusaink többsége, mivel a gyors feltétel nélküli Európai közösségbe belépés híve, úgy gondolják, hogy a többség csak jól dönthet.

Ez sem igaz, mivel a tényleges politikát csak egy pár ember irányítja, a többi meg csak szajkózza párthűség, személyi hűség, egyéni gazdagodás és egyéb okok miatt.

Kiáltvány a Magyar Földért való annak megismerése után, remény van arra, hogy politikusaink és az ország lakossága szeméről eltűnik a szellemi vakság és a józanész valóban előtérbe, kerül.

A józanész előkerülése esetén szintén lesz mindenkinek látható:

-          Magyarországon jelenleg már csak a termőföld védelme biztosítja a megfelelő nemzet felemelkedést.

-          A magyar mezőgazdaság jövője a Magyar Nemzet jövője is.

-          A magyar mezőgazdaság felemelkedésével, a földtulajdon védelmével rövid idő alatt valóban fel tudunk olyan szintre emelkedni, mely után már megfelelő védelmet tudunk biztosítani a hazai lakosságnak az Európai közösségbe való belépés esetén is.

Európai közösségnek csak abban az esetben lehetünk méltó partnerei.

A föld védelmében hazánk egyébként nem kér semmi rendkívülit, csak azt, amire gyakorlati példák, megvalósítások vannak Európai közösségen belül is.

Hazánk csak azt kéri végső soron, hogy hazánknak is legyen meg az esélyegyenlősége, ne veszítse el azt a belépés pillanatában.

Az esélyegyenlőség pedig csak a föld védelmével megoldott. Történelmi döntés kérdése a válasz, hogy az Európai közösségbe való időelőtti belépés esetén a föld védelme nélkül hazánk elveszett.

Mert senki se higgye azt, hogy az elveszett föld valaha visszaszerezhető.

Senki se higgye azt, hogy földtulajdon nélkül, szerszám tulajdon nélkül annyi tőkét gyűjt össze a magyar bérmunkából tíz, húsz, harminc év múlva, hogy vevőként jelentkezzen ősei által elkótyavetyélt földekre.

Rövid idő alatt mindenki rá fog jönni, akié a föld, az diktál, de akkor már késő!

 

 

MIT KELL TENNI A MAGYAR FÖLDÉRT?

 

 

 

 

-          Szellemi vakságot feloldani,

 

-          Megfelelő mezőgazdasági stratégiát kidolgozni, minden érdekelt bevonásával,

 

-          A stratégia kidolgozása után annak megfelelően jó törvényeket hozni,

 

-          Erőforrásokat hozzá csoportosítani,

 

-          Magyart dolgozni, hagyni,

 

-          Védeni a Magyar mezőgazdaságot addig, amíg magát meg nem tudja védeni,

 

 

Egyszóval a „Kiáltvány a Magyar Földért” programját észszerűen elfogadva megvalósítani.

 

A magyar mezőgazdaság terén a politika által kialakult és terjesztett álláspontot összegyűjtve a teljesítés igénye nélkül:

 

1./        A Magyar nép a mezőgazdasági átalakulást egymaga nem tudja vállalni, tőkét kell

bevonni minden áron,

2./        Az ipar, egyéb ágazatok nem kívánnak már több terhet vállalni és nem is, tudnak,

3./        Nyugat csak akkor fektet be tőkét Magyarországra, ha a föld eladhatósága fel lesz

szabadítva,

4./        Amúgy sem lesz nagy kereslet a Magyar földekre,

5./        Mezőgazdaságba nagy része igényli az ilyen fajta átalakítást,

6./        Az EU annyi pénzt küld be, hogy garantált a gyors fejlődés, átalakítás,

7./        Összegezve kisebb gond a mezőgazdaság terén engedni, mint az Európai közösségbe nem gyorsan belépni.

 

Ezek az álláspontok terjesztése, mely szintén kommunizmusból tanult, információs terjesztéseknek egy variációja. Hogy reagál rá a magyar jelszóval. Ki meri ettől kezdve kijelenteni, hogy a 1990 óta hatalmon lévő pártok az alapokat nem a szocialista rendszerben tanulták, melyet tovább csiszolták.

Az így kialakult igaz vagy nem igaz, de terjesztett álláspontokkal szemben a tények az alábbiak:

1./        Minden népnek önmagának kell bírni a saját fejlesztését, olyan nép mint a Magyar meg is tudja ezt oldani. A magunk vetéséből lesz magunk aratása.

2./        A tőke bevonás ilyen módja vagy gondolata az egyik legnagyobb tévedés, illetve szemfényvesztés.

-          a nyugati befektető mindent hitelből és garanciából old meg, akkor is ha tele van tőkével, mert ez náluk így szokás, tőkénk egy minimális része maximum úgy kerül be az országba, hogy az a föld tulajdonos aki kényszerből, vagy spekulatív módon eladja földjét áron alul, az tényleg megkapja pénzét nyugati bank forrásból, hiszen arra is hitelt fog kérni bankjától a külföldi befektető., tehát kamatra és futamidőre kapja, melyet ki kell termeltetni a magyarral.

Az új külföldi földtulajdonos meg a nyugati tulajdonba lévő magyar bankoktól kér majd fejlesztési és forgó hitelt, nekik már biztos fognak adni, hiszen segíteni kell a nyugati tulajdonba lévő bankoknak a honfitárs befektetőket.

 

A bankban lévő pénzek főleg a hazai lakosság pénzbefektetéseit forgatják, így a hazai lakosság finanszírozza meg nagy részét a külföldi befektetőknek.

3./ Magyar földre van és lesz az egyik legnagyobb kereslet, Európa közepén vagyunk, aki vásárol Európa közepe felé halad, Portugália, Norvégia, Skócia, stb. speciális hely, speciális körülmények és kialakult viszonyok vannak, ilyen helyeken nincs mit keresni.

Azon felül a nyugati paraszt miért adná el ősei földjét? Nincsenek megélhetési gondjai. Villanyszámlás bármikor mehet hozzá.

A hazai törvényeken felül, mely szintén biztosítja a termőföld védelmét, a nyugati paraszt nemzeti identitása miatt is teljesen biztosítva van. Könnyen beszél az EU, nekik nem kell félniük. Meg azután hol van az a magyar tőke, mely a nyugati földet 10-20, akár 50-szeres áron meg tudja venni. Ha meg is veszi, ki dolgozik neki, ha a hazai nem dolgozik. Hogy tud oda a vendégmunkásokat vinni? Nálunk más a helyzet, a földtulajdonos ki van éheztetve. Most már még kívánatosabb a földünk. Olcsó munkaerő van az országban és kívül. Ha magyar szégyell majd dolgozni a volt földjén napszámban, úgy van egyéb keleti munkaerő még olcsóbban.

4./ Nyugat egyébként nem csak akkor fektet be pénzt, ha a földet fölszabadítják. A nyugati tőke mindenhova fektet be pénzt, mert fölöslegük van, ahol biztonságban van, és megfelelő hasznot hoz. Mezőgazdaság terén politikai döntésekkel a biztonságot másképp is meg lehet oldani.

5./ Magyarország egyébként, ha van miért és van miért, akkor további áldozatokra képes, mely nem is áldozat, hisz csak egészséges többletmunkáról és befektetésekről van szó.

6./ Az ipar és egyéb ágazat pedig jól felfogott érdekéből további áldozatokra képes, hisz megtérül nekik.

Nem mindegy kitől és milyen körülmények között kapja, pld. az ipar a nyersanyagot.

 

Összegezve - egyéb gazdasági kérdéseket később kifejtve - a legnagyobb gond lenne földjeink feladását vállalni az EU belépés miatt.

Ezért lett a kiáltványban többször leírva, hogy szellemi vakságból csak hamis tudat kép alakulhat ki.

A szellemi vakságot kell megszüntetni.

 

 

ERRŐL SZÓL A MAGYAR FÖLDÉRT KIÁLTVÁNY!!!

 

 

Nemzetközi kitekintés

Miért fontos mindenkinek a saját mezőgazdasága?

 

A világ minden országában, államában a legfontosabb szektor napjainkban is a mezőgazdaság. A világ jelenleg legnagyobb ipari hatalmai mezőgazdasági alapanyagokból teremtették meg jövőjüket, tehát az ipari jövőjüket is.

Jelenleg is a világ legnagyobb ipari hatalmai rendelkeznek a legfejlettebb mezőgazdasággal, és mindent megtesznek további fejlesztésükért.

A fejlődő országok is mindent megtesznek azért, hogy mezőgazdaságuk fejlődjön.

Egy általános jelenség leírható, hogy bármely állam függetlenül attól, hogy milyen szinten alkalmas a területük mezőgazdasági termelésre, vagy állattartásra, mezőgazdálkodásukat néha értelmetlennek tűnő költségek árán is állandóan fejlesztik, nem számít nekik semmi fajta anyagi lemondás, tőke átcsoportosítás, lényeg az, hogy a jövőjük a mindennapi élelmiszerük nemzeti legyen.

Ez jellemző a jelenlegi Európai közösségre is, legelőször megteremtették a mezőgazdasági védelmet államaiknak, és utána egyezkedtek a gazdasági összefonódásoknak különböző mértékéről.

Egyértelmű, hiszen a mezőgazdaságnak van egyedül olyan terméke mely nélkül az ember nem, élhet. Európai közösségen belül pld. Dánia, mint tagország megtudta gyakorlatilag és jogilag őrizni földje szuverenitását. A többi országnál nem kell félni a föld jelentős külföldi kézbe vételétől.

Nemzeti öntudat nemzeti mezőgazdasággal érhető el. Francia bor, sajt, holland tulipán, olasz tészta, stb. csak megfelelő termőföld védelme mellett maradhatott fenn és maradt is fenn.

II. világháború után Tirol egy része olasz kézre került. Most, mint a tolerancia csodájáról beszélnek, miért, mert a földtulajdonhoz nem nyúltak, megmaradt a terület államhatáron túl is osztráknak. Hiába került más országhoz az osztrák, ha a földjüket megtarthatták. Földjüket el nem adva folytathatták nemzeti identitásukat.

Más a helyzet kelet-európában, ahol a kommunizmus még a földet is elvette, mint tulajdonjogot.

 

A nyugatiaknak látni kell azt, hogy az csak időleges. A magyar rövid időn belül megint felnőtt lesz.

 

MAGYAR ÉS AZ EU MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

 

Magyarország Európának mezőgazdaság területén egyik vezető hatalma volt az első világháborúig.

Az első világháború után a csonka Magyarország talpra tudott állni és mezőgazdaság terén szintén előkelő helyet vívott ki. Mezőgazdasági feldolgozó ipara szintén az élen járt, megelőzve sok olyan nyugat-európai országot, melyek most fényév hosszal vannak előttünk.

II. világháború után megváltozott teljesen a helyzet. Magyarország a szocializmust építő táborba került. A földet először szétosztották, utána államosították, vagy államosítással egyenértékű elvonást tettek /lásd szövetkezet/. Magyar mezőgazdaságnak csak oly mértékben kellett fejlődnie, mit az egypártrendszer megkívánt és elvárt, itt semmi fajta egyéni kreativitás nem volt elképzelhető. Az egyéni gondolkodás ki volt zárva.

A Magyar mezőgazdaságnak viszont a teljes termelése előre el volt adva, független a minőségtől. Ez sem növelte az egyéni gondolkodást.

Ezen időszak alatt nyugat-Európa élte a világát. Magánszektora rohamosan fejlődött. Olyan államok is elhúztak, melyek addig nem voltak híresek a mezőgazdaságukról, hisz a területi adottságuk sem volt olyan jó, mint pld. Magyarországé. Erre az egyik legjobb példa a BENELUX államok. Benelux államok a fejlett ipari vívmányokkal fejlesztette mezőgazdaságát.

Magyarország az ismert okok miatt lemaradt a fejlesztésben. Nem is volt érdeke, az egy utas rendszer korlátlan eladási lehetősége miatt.

1980-as évek végére kiderült kifáradt a szocializmus.

1990-ban pedig az új hatalom került Magyarország élére.

Az új hatalom döntött. A mezőgazdaság területén is elrendelte a balra helyett a jobbra át-ott. Ugyanazt a hibát elkövette, mind a szocialisták, mert ideológiát vittek be a gazdaságba, holott annak ideológia mentesnek kell lennie.

Sikerült így elérni, hogy kikerültünk az orosz piacról.

A nyugati piacra még nem voltunk felkészültek. A termőföldet valamilyen szinten és módon privatizálták, de nem adtak hozzá működési tőkét. Szinte tudatosan előkészítették a későbbi újraelosztást. A magyar így kapott, meg nem is kapott földtulajdont.

1990-es évektől az országot irányító politika mezőgazdaság terén azt is szétverte, ami a mezőgazdaságban viszonylag jól működött, nem vett semmit figyelembe, nem hagyott semmire átmenetet.

Jelenleg Magyarországnak csak a kiváló adottságai vannak meg arra, hogy fejlett mezőgazdasági ország lehessen.

Ma a magyar mezőgazdaságinak az ezzel szembeni tények az alábbiak:

Magyarország az Európai közösségben lévő országokhoz képest bármilyen egységre vetítve (pld. 1 hektárra):

-          felhasználható tőke,

-          modern tároló kapacitás,

-          modern mezőgazdasági munkaeszközök,

-          modern feldolgozó kapacitás

csak töredéke.

Nem is csoda az, hisz míg mi a szocializmust építettük, és adtuk példát nyugatnak, hogy nem szabad csinálni, addig nyugaton a tőke és magántulajdon korlátlanul fejlődött.

Történelmi különbségeinket nyugat más módon is folyamatosan kihasználta (no nem a nyugati államot, hanem csak vállalkozót, azonban az is igaz, hogy a keletkező hozamot az állam leadóztatta.)

A magyar mezőgazdaságot ilyen körülmények között szembe ereszteni az Európai közösséggel olyan, mintha gyors vonattal szemben eresztenék a ma született bárányt.

Ebben az esetben az Európai közösség tényleges támogatása is csak annyit jelentene, hogy a bárányt ehetőbbé téve engedik neki a gyorsvonatnak.

Szellemi vakság megszűnése esetén nem hihető, hogy ily sorsot szánjon a magyar uralkodó politika mezőgazdaságunknak, a Magyar Hazának!

 

MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HELYZETE

 

Történelmi kép és a jelenlegi helyzet

 

Magyarország a harmadik évezrede él ezen a földön. Magyarok lovon érkeztek, több honfoglalással Magyar földet birtokba vették, letelepedtek, ásót, kapát vettek kezükbe és évezredeken át művelték Földünket. Megtanulták a földhöz való szeretetet. Vérzivataros évezredekben voltak uralkodók, akik herdáltak. Fogyott a magyar, fogyott a föld, de maradt a magyar.

Sok mindent megéltek, de maradtak és földjeiken dolgoztak. Magyar Parasztság dolgozott akkor is, mikor a földjüket elvették és értelmetlennek látszott minden. Amikor a kommunizmus elvette rövid időre tényleg jogosan megkapott földjeiket.

 

Erről a földről szól megint a történet.

 

A rendszerváltó politikusok, mondván, hogy ők lettek megválasztva, kényük-kedvük szerint döntenek az ország sorsáról, hozzá gyártva általuk jónak vélt ideológiát.

Ma ismét kritikus a helyzet.

A rendszerváltók kívánnak hasonló megbocsájthatatlan hibát elkövetni, mely hiba végzetesebb, mint a kommunizmus csinált, hiszen most idegen kézre kívánják a termőföldet átadni.

Szomorú a dologban még csak annyi, hogy a váltás jobb élet miatt, az elnyomás megszüntetése miatt lett.

Magyarország földelvesztése attól végzetes, hogy többet vissza nem szerezhető.

A nemzetközi tulajdonjog miatt, a földnek elvesztése országhatárokon függetlenül következne be. A magyar meg továbbra is marad dolgozókat, akár idénymunkásként is a nyugati tulajdonosnak nincs máshonnan hozott olcsóbb munkaereje.

Akié a tulajdon, az dönt, hogy mit tesz vele.

 

 

MAGYAR MEZŐGAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE

 

Magyar mezőgazdasággal utóbbi 10 évben a hivatalos politika szerint mindig gond volt. Hol attól, hogy több volt a termés, mint amire számítottak, hot attól, hogy kevesebb volt a termés. Ha több volt a termés, akkor nem tudták eladni, tárolni, ha kevesebb volt nem volt mit eladni.

A rendszerváltók nem tanultak a Bibliából, holott, bemondásuk szerint, többség mind gyakorló kereszténynek vallja magát.

Ez a gond már az ókorban az egyiptomiaknál is meg volt oldva, a hét bő és a hét szűk esztendő erről szólt.

Igaz a Fáraó hajlandó volt a megfelelő intézkedéseket megtenni, a tárolást megoldani, hajlandó volt az okos szóra odafigyelni, függetlenül attól, hogy ki szájából hangzott el.

 

Továbbá állandó probléma volt, hol a

-          szárazság,

-          nedves időjárás,

-          napsütötte órák száma, hol sok, hol kevés volt,

-          talajvíz, árvíz,

-          rossz termékfajta választék,

-          rossz feldolgozás,

-          pénztelenség,

-          tárolási kapacitás, stb.

 

Nem vették figyelembe, hogy a természet olyan amilyen, időjáráson változtatni nem lehet, Isten a mi kedvünkért nem csinál optimális körülményeket. Változtatni azonban termelési körülményeken lehet és kell is. Igaz ez a mondás : „Segíts magadon, Isten is megsegít!”

A szárazság ellen már az ókorban is feltalálták az öntözéses rendszert. Magyarországnak van Európában 1 hektárra vetítve a legnagyobb vízgyűjtő medencéje. Felszín felett és alatt a legnagyobb víz készlete. Szárazság ellen öntözni kell.

Ténylegesen probléma Magyar földön a talajvíz. Őseink ezt a problémát is megoldották már. 1900-as években talajvíz elvezető rendszereket dolgozták ki, van még olyan mely a mai napig megvan.

Árvizek ellen megoldották a megfelelő védőgátat. Mindenre találtak megoldást.

 

A napsütötte órák problémája is csökkenthető.

-          időben történő mezőgazdasági munkák elvégzésével,

-          melegágyas rendszerek telepítésével,

-          megfelelő termék kultúra kialakításával,

-          termék kultúra nemesítésével.

 

MAGYAR MEZŐGAZDASÁG STRATÉGIAI HELYZETE

 

Területi adottságainál fogva, az egyik legjobb adottságú ország  Európában

Magyarország Európa közepén fekszik a Kárpát medencében.

 

Magyarországon 8 millió hektár termőföld terület van, ebből 4,8 millió hektár szántó.

-          Területi elhelyezkedésénél fogva vízgyűjtő medencében,

 

-          viszonylag védett környezetben, Kárpátoktól védve,

 

-          a napsütötte órák száma megfelelő,

 

-          földminősége kiváló,

 

-          termikus hőként termálvíz végtelen mennyiségben,

 

-          területe kiváló mind zöldség, gyümölcs, virág kertészetre, mind pedig szántóföldi művelésre,

 

-          állattartásra szintén kiváló az őshonos fajtákat is figyelembe véve

 

-          Magyarország gyakorlatilag Európa  kelet-nyugat kapuja.

 

 

 

 

MIÉRT KELL MEGMENTENI A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGOT

 

Legrövidebben úgy lehetne rá válaszolni, mert nincs más lehetőségünk az eddigi leírtak alapján.

Ma Magyarországnak csak egyetlen egy nemzeti stratégiára lehet a Magyar mezőgazdaság megmentésére. A mezőgazdaság minden áron való fejlesztése.

Összes létező tőke, szakértelem, munkaerő ehhez a programhoz való felszabadítása, hozzá való megfelelő jogrend kialakítása.

Annak érdekében, hogy Magyarország megfelelő társult tagja legyen a jövőben belépése során az EU közösségnek, hogy Magyarország ne süllyedjen le a gazdaságilag rabszolga sorban lévő államok szintjére.

Azonban ténylegesen a Magyar mezőgazdaságba való befektetés amúgy is a legjobb program rövidtávon és hosszú távon is, a nemzetgazdaságnak van a legtöbb haszna.

A befektetések által a legtöbb ember kap ténylegesen munkát. Mezőgazdaság terén van a legnagyobb munkanélküliség.

A befektetések a befektetett tőkére vetítve itt terülhetnek meg a legjobban.

Ha a Magyar mezőgazdaság fejlődik, vele együtt fejlődik az összes iparág, szolgáltatás.

Nincs még egy olyan gazdasági szektor, mint a mezőgazdaság, melynek fejlesztése esetén azonnal mindenre kihatna. A mezőgazdaság fejlődéséhez azonnal kell az összes iparág, szolgáltatás /infrastruktúra, gépek, berendezések, feldolgozó iparágak stb./

A vidék fejlesztése is egyszerűbb lenne a vidék automatikusan jobban, fejlődne.

Nem kellene a vidékfejlesztésbe külön nagy összegeket belepumpálni, szinte akkor csak a szervezetfejlesztésre kellene odafigyelni, mivel a mezőgazdaság fejlődésével olyan tőkék maradnak vissza a vidék területeken, mely során vidék fejlesztését csökkentett állami kiadásokkal megoldja.

A mezőgazdaság fejlesztésével az egész nemzetgazdaság beindul, tehát azonnal profitál belőle a többi iparág és szolgáltatás, a nemzetgazdaság maga is.

A mezőgazdaság beindításával önmaga is megfelelő profitra képes, a Magyar mezőgazdaság mindig nyereséges volt, a háború előtt és állandóan a vezető export ágazat volt. Ez igaz volt a szocializmusban is.

Mezőgazdaság ily mértékű beindításával a foglalkoztatásból adódó adók és egyéb társadalmi kötelezettségekkel járó bevétel is komoly, beviteli forrást jelent a Magyar államnak, nem beszélve arról, hogy a munkanélküliek támogatásának csökkentése is jelentős tehercsökkentést jelentene.

Mezőgazdaság ily fajta beindításával az állam több százmilliárd közvetett és közvetlen haszonhoz jut. A föld idegen kézbe adása esetén pedig nem lesz majd ráhatása a mezőgazdaságra a magyar államnak. A bevételek ezért elmaradnak majd.

Látható tehát, hogy a Magyar mezőgazdaság megmentése szükségszerű és életszerű, valamint nyereséges is.

A Magyar mezőgazdaság megmentésére azonban minden e hazában élőnek össze kell tartania. Nem lehet senki olyan elvetemült hazájával szemben, hogy ne Magyarország fejlődése legyen az elsőrendű szempont.

Magyarország felemelkedésének függetlennek kell lennie az összes politikai hovatartozástól.

A Nagy Nemzeti Program megvalósításához meg van minden

-          a kiváló területi lehetőségek,

-          az erőforrások,

-          az értelem,

-          az érzelem,

-     az akarat

Magyarország újkori történetének nem erről kell szólnia.

Nem adhatjuk a jövőzálogunkat szellemi vakság miatt, rövid távú politikai célok elérését az Európai közösség „megbecsüléséért” az Európai közösséghez  való tartozásért.

A fejlett világ meglelte önmagát. Az egyesülés alatt is megtartotta nemzeti identitását, sőt újra teremtettek régi identitásokat, pld. önálló Wales és skót parlament, önrendelkezési jogokat kapott pld. Tirol.

Az Európai közösség sem lehet szűklátókörű, hogy Magyarország ily áron lépjen be. Hogy lehet egy olyan nemzetben, illetve politikusaiban megbízni, akik a saját háztájukat nem tudják megvédeni. Hogy szerepelhetnek azok az európai egységben.

Európai közösségnek is tudnia kell, hogy hosszabb távon csak olyan helyen lehet lenni, ahol mindenki jól érzi magát, Ők valamennyien tudják is, hisz ezt a kérdést önmaguknak megoldották, s biztos azt várják, hogy oldjuk meg mi is.

Hazánkon segíteni nem csak érzelmileg jó, hanem befektetésnek is kiváló

 

MI TÖRTÉNIK MAGYARORSZÁGGAL, HA MAGYAR MEZŐGAZDASÁGOT NEM VÉDJÜK MEG?

Amennyiben a Magyar mezőgazdaság fejlesztését nem engedik megoldani, földjeinket eladásra kárhoztatják, akkor bekövetkezik a Magyarország utolsó nemzeti TRAGÉDIÁJA!

-          Magyarországon Magyar földön, Magyar ember bérmunkában fog dolgozni,

-          függetlenül attól, hogy az idegen kézre került föld milyen hatékonysággal lesz utána megmunkálva, az ott dolgozó emberek esetében már csak megélhetésről lehet beszélni,

-          idegen kézen lévő földön való termelésbe beleszólni nem lehet, azt termel, ami neki megéri és ez nem mindig, találkozik a föld gazdaságosabb, jobb kihasználásával és nem mindig találkozik a föld biológiai védelmével.

Mivel a profit más módon is lecsapódhat saját gyáraiban, hazájában, pld. olcsó alapanyag kivitelben még támogatást is fog kérni, adó stb.

 

Magyarország nem csak mezőgazdaság terén, hanem általános gazdasági téren is le fog süllyedni az Európai közösségen belül és kiszolgáló állammá, illetve gazdasági csatlós állammá.

 

Magyarország lesüllyedése Európai közösségbe  történő belépése után is függetlenül bekövetkezik, az Európai közösség vezető politikájának jó indulata mellett is, mivel a gazdaság, a tulajdon, a profit szerzés szent dolog, ott a tulajdonjogok döntenek.

 

KIÁLTVÁNY A MAGYAR FÖLDÉRT

STRATÉGIAI PROGRAMJÁHOZ GONDOLATOK

A KIÁLTVÁNY a MAGYAR FÖLDÉRT felhívásnak komplett stratégia és jogi egység kimunkálása nem lehet feladat, hiszen ezt a feladatot egy egész ország megfelelő szervezeteinek és szakembereinek kell sürgősen megoldani.

Néhány logikus javaslatot, gondolatot szükségszerű azonban itt is megjegyezni.

 

Az elmúlt 12 évben a kormányok, a pártok semmi fajta hosszabbtávú stratégiát nem dolgoztak ki. Úsztak az árral, szinte ahogy esik, úgy puffan alapon.

 

90-es évek második felére ezután megtalálták a kulcsszót. Menjünk be Európába onnan minden, megoldódik.

A kommunista múltról azért nem szólunk, mivel ott minden másként volt, s ott még volt valami stratégiai elképzelés.

 

Nemzeti stratégia nélkül nem lehetett megfelelő törvényeket sem hozni ilyen körülmények között, a bankok, ha akarták sem tudták volna a szükséges pénzügyi hátteret megfelelő módon biztosítani.

 

Az állam azonnali vélt, vagy jogos gondokra különböző csomagokat dolgoztak ki, ez

 

azonban a hosszú távú gondolkodást nemhogy segítette, hanem inkább akadályozta.

A magyar mezőgazdaság mozgósítható energiájának-mindennek előtt a munkaerőnek-a hasznosítása megfelelő elképzelések, irányelvek hiányában megoldatlan kérdés maradt.

A kellően megalapozott stratégia hiányában, valamint a bármikor „előhúzható” pénztelenségre hivatkozva az ágazat preferált területe a szántóföldi növény,- elsősorban a gabonatermesztés. Ennek elsődleges indoka egyes számítások szerint a viszonylag kisebb előzetes ráfordítás, mindez azonban több tekintettében is cáfolható.

 

_ Az előkészítő munkák költségszintjének csökkenése- természetesen nagyon szoros összefüggésben van a kialakult, és termelésben maradt egyes birtokok területének nagyságával-egyértelműen mutatkozik az érintett időszak ismert termés átlagaiban.

_ A termésátlagok csökkenése valamennyi szántóföldi növény esetében jelentős-arányában kimutatható-minőségromlással párosult, amely rendkívüli módon beszűkítette ez értékesítési lehetőséget.

_ Továbbmélyítette a válságot, hogy az esetleges értékesítési lehetőséget meghiusította a tárolási és a szállítási kapacitás hiánya.

_ Fentieken túli lényeges és sajnálatos módon, hosszútávon is figyelembe vehető szempont az elsősorban politikai megítélés alapján, mindegy önként létrehozott piacvesztés.

_ Mindezek együtt eredményezték, hogy az ágazat korábban sem kiemelkedő haszontermelő képessége csökkent, sőt inkább veszteségessé vált.

 

E bevezető gondolatok is mutatják, van mit megszüntetni, különösképpen van mit tenni, hiszen Magyarország a természeti adottságából adódó legnagyobb kincsét nem kamatoztatja, sokkal inkább veszít belőle.

 

E folyamatok kiindulópontja a jelenlegi adottságok tényszerű összegezése, egy olyan helyzetelemzés, amely hazánk területi, természeti adottságaihoz és a kapcsolódó személyi feltételrendszerhez igazodóan stratégiai szinten tárja fel, mutatja be az ágazat lehetőségeit, területi behatároltságát, a szükséges szerkezet átalakítás módját és ütemezettségét.

Mindez elengedhetetlen, mert természeti adottságok ellenére, a hasznosítható terület ismeretében egyértelmű, hogy Magyarország nem lehet gabona nagyhatalom, a termelés, melynek minőséginek kell, lenni-mércéje a hazai igények, az elvárható tartalék és a piac megtartása érdekében az export egészséges arányának megteremtésével.

A termelési rendszer is ennek megfelelő észszerű átalakítást sürget, hiszen gabonatermesztésben a versenyt soha nem tudjuk felvenni akár a későbbiek során hatalmas lehetőségekkel rendelkező Ukrajnával sem, melynek közelsége miatt érzékeny árbefolyásoló lesz.

Az átalakítás jelenlegi szinten meghaladó fokmérője a legnagyobb gazdasági hozam elérése, melyet a zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet és a specifikus állattenyésztés biztosíthat. Erre van meg a legjobb területi lehetősége Hazánknak, és itt tud optimálisan a legjobb és a legtöbb munkaerőt biztosítani.

Statisztika szerint több mint kettőmillió tulajdonos van Magyarországon. A szóródás itt is nagy lehet, a pár száz négyszögöltől a több száz, vagy több ezer hektárig bezárólag. Minden esetre minimum kettőmillió fő potenciális munkaerőről lehet beszélni.

Mindezekhez ideális alapot teremthet a lényegében szezonmentes állapotot megteremtő melegágyi, melegházi termelési kultúra illetve a hazai őshonos fajták tenyésztését feltételező, rendkívüli jövedelmező mutatókkal rendelkező állattartás és a kapcsolódó feldolgozás.

 

 

Stratégiáról a jelenleg kialakult tulajdoni viszonyokat megfelelően értékelni kell.

 

Az látható, hogy 2 millió főnek hiteltámogatás nem adható, olyan stratégiát kell kidolgozni, ahol a tulajdonosoknak olyan termelési, kereskedelmi és feldolgozó szervezeti egységeket hozhatnak létre, amely szerződés mellett az optimális fejlesztések, illetve hitelhez lehetőségek megoldhatóak lesznek.

Ezáltal a földtulajdon védelme is megoldott és a fejlesztések és a hitelezhetőségek is megoldást nyernek.

 

Az így kialakított stratégiához kell szabni a megfelelő törvényeket, melyek védik a tulajdonjogot és a beruházást, valamint a hitelt adók érdekeit is.

A vázolt elképzeléseket a jelenleg ismert helyzet alapján egyértelműen stratégia jellegűek és jelentőségűek, ennek felismerése megfelelő jogszabályi hátteret igényel.

E jogszabályi háttér alapja, hogy a kialakult tulajdonviszonyok alapján, azok az elsődleges átrendezést is figyelembe véve biztos, hosszú távú megoldást adjon a célorientált és optimális fejlesztések megvalósításához, az ezekhez szükséges-minden bizonnyal nem estleges-kigazdálkodható hitelfelvételekhez, különös tekintettel a föld-és egyéb tulajdon, a beruházások, mindezekkel összhangban természetesen a hitelezői érdekek védelme is.

A szellemi vakság miatt a hamis tudatképek, gondolatok megszüntetése miatt kell a jelenünket, a jövőnket megfelelő módon terjeszteni, megismertetni a lakossággal.

 

 

Mit érünk el, ha a kiáltvány „a Magyar Földért” folyamatosan megvalósul?

 

-          Hazánk egysége megteremtődik

-          A lakóság tényleg tulajdonának tekinti hazáját, tenni fog érte

-          A vadász nem hagyja majd, hogy idegenek az énekes madarainkat lelökjék.

-          A mezőgazdász vélt pillanatnyi előnyökért nem rabolja ki saját földlét, nem adja el, mert nem lesz érdeke, mert van jövőképe, a villanyszámlát ki tudja fizetni.

-          A borász a legjobb borra fog törekedni, mert lesz kitartása kivárni.

 

A közöny a köz iránt el fog tűnni. A Kiáltvány folyamatos megvalósulásával valóban látni fogja mindenki, hogy van miért cselekedni és hazáját mindenki a sajátjának, fogja érezni.

Hazánk nemzeti önbecsülése gyakorlati tettekben is meg fog valósulni.

A haza tenni vágyó lakossága e tetteket nem tekinti majd tehernek.

A haza felemelkedéséért cselekvő lakossága büszkén mondhatja majd:

 

„jó mulatás, férfimunka volt!”